Ma este ismét történelmi jelentőségű repülésre készül a német Isar Aerospace. A fiatal űripari vállalat Spectrum nevű hordozórakétája másodszor emelkedhet a magasba a norvégiai Andøya űrrepülőtérről. Az első kísérlet mindössze harminc másodpercig tartott, a mostani küldetés azonban már jóval ambiciózusabb: a cél a rakéta teljes repülési rendszerének minősítése, a világűr elérése, valamint valódi műholdak pályára állítása.
Egy német startup, amely saját rakétával akar kijutni az űrbe
Az Isar Aerospace 2018-ban alakult München közelében, a Müncheni Műszaki Egyetemhez kötődő mérnökök kezdeményezéséből. A vállalat alapítói Daniel Metzler, Josef Fleischmann és Markus Brandl voltak, céljuk pedig kezdettől egy olyan európai hordozórakéta létrehozása volt, amely elsősorban kis- és közepes méretű műholdakat, illetve műhold-konstellációkat tud önállóan Föld körüli pályára juttatni.
A cég fejlesztési filozófiájának egyik legfontosabb eleme a vertikális integráció. A Spectrum és annak hajtóművei nagyrészt házon belül készülnek, ami az Isar szerint gyorsabb fejlesztést és kisebb külső beszállítói függőséget tesz lehetővé. A München melletti új, mintegy 40 ezer négyzetméteres gyártóüzemet hosszabb távon évi több mint harminc Spectrum előállítására méretezték.
A háttérben nem csupán üzleti ambíció áll. Az európai űripar egyik legnagyobb problémája jelenleg az önálló és gyorsan hozzáférhető indítási kapacitás korlátozottsága. Az Isar Aerospace ezért saját kereskedelmi lehetősége mellett egy európai stratégiai rést is igyekszik betölteni.
A Spectrum: kis rakéta, komoly célokkal
A Spectrum kétfokozatú, 28 méter magas és két méter átmérőjű hordozórakéta. Maximális tervezett kapacitása nagyjából 1000 kilogramm alacsony Föld körüli pályára, míg napszinkron pályára körülbelül 700 kilogramm hasznos terhet szállíthat. Az első fokozatot kilenc Aquila hajtómű, a második fokozatot pedig egy további Aquila hajtómű működteti. Az Isar Aerospace némileg szokatlan hajtóanyag-párost választott: az Aquila folyékony oxigént és propánt éget. A turbószivattyús hajtóművet ugyancsak házon belül fejlesztették.
A második fokozat hajtóműve többször is begyújtható, ami fontos képesség a pontos pályára állításhoz: a fokozat az első hosszabb gyorsítás után később ismét begyújtható, és ezzel pontosíthatja, illetve közel kör alakúvá alakíthatja az elért pályát.
Az első repülés csak harminc másodpercig tartott
A Spectrum először 2025. március 30-án indult el ugyanerről az űrrepülőtérről, a Going Full Spectrum nevű küldetés keretében. A rakéta hajtóművei rendben beindultak, a Spectrum felemelkedett és sikeresen elhagyta az indítóállást. Körülbelül harminc másodperccel később azonban elvesztette a megfelelő orientációját, ezért a repülésbiztonsági rendszer megszakítási parancsot adott, a rakéta pedig hajtóművek nélkül a tengerbe zuhant.
A későbbi vizsgálat két összefüggő problémát azonosított: egy szellőztetőszelep nem kívánt módon kinyílt, majd a rakéta a programozott forgási manőver kezdetén elvesztette a megfelelő helyzetszabályozást. A repülésmegszakító rendszer ugyanakkor a terveknek megfelelően működött. Bár első hallásra egy harminc másodperces repülés kudarcnak tűnhet, egy fejlesztés alatt álló hordozórakétánál már az is jelentős mérföldkő volt, hogy a teljes rendszer eljutott az indításig, a kilenc hajtómű együtt működött, a rakéta elhagyta a tornyot és valódi repülési adatokat lehetett gyűjteni.
A Spectrum azonban az első alkalommal még messze nem jutott el azokhoz a fázisokhoz, amelyek most következnének: nem történt fokozatszétválasztás, a második fokozat nem indult be, és az orrkúp leválasztására sem került sor.
A második küldetés már valódi pályára állítási kísérlet
A mostani repülés neve Onward and Upward, és hivatalosan már nem egyszerű fejlesztési teszt, hanem qualification flight, vagyis minősítő repülés.
A cél az, hogy a Spectrum kritikus rendszereit valódi repülési körülmények között végigteszteljék.
Ha minden a névleges forgatókönyv szerint történik, a repülés főbb állomásai a következők lesznek:
- felemelkedés és a pálya felé történő bedöntés;
- a maximális aerodinamikai terhelés, vagyis Max-Q átlépése;
- az első fokozat leállítása és leválasztása;
- a második fokozat Aquila hajtóművének begyújtása;
- a hasznos terhet védő orrkúp leválasztása;
- a második fokozat további repülése és szükség esetén újragyújtása;
- a műholdak pályára bocsátása;
- végül a második fokozat pályaelhagyó manővere.
Ez hatalmas ugrás az első, harminc másodperces teszthez képest. Számos olyan műveletre kerülhet sor, amelyet a Spectrum eddig soha nem hajtott végre repülés közben.
Ezúttal már műholdak is utaznak
A második Spectrum az első olyan példány, amely valódi hasznos terhet visz magával. Összesen öt CubeSat és egy technológiai kísérlet található rajta az Európai Űrügynökség Boost! programjának támogatásával. A rakétán a berlini műszaki egyetem CyBEEsat, a Maribori Egyetem TriSat-S, az EnduroSat Platform 6, a norvég NTNU FramSat-1, valamint a Bécsi Műszaki Egyetem hallgatói által fejlesztett SpaceTeamSat1 CubeSatja utazik. A hatodik hasznos teher a Dcubed Let It Go nevű kísérlete, amely nem különálló műholdként válik le a hordozórakétáról.
A cél egy napszinkron Föld körüli pálya elérése.
Honnan indul?
A Spectrum a Norvégia északi részén fekvő Andøya szigetéről, az Andøya Spaceport orbitális indítóállásáról startol.
A helyszín földrajzilag különösen kedvező a sarkvidéki és napszinkron pályákra irányuló indításokhoz: a rakéták északi irányba úgy emelkedhetnek fel, hogy útvonaluk jelentős részben ritkán lakott vagy tengeri területek felett halad. Az Isar Aerospace saját, hosszú távra bérelt indítókomplexummal rendelkezik itt.
Mikor indul?
A jelenlegi terv szerint a 2026. szeptember 5-i indítási ablak 20:00 UTC-kor, vagyis magyar idő szerint 22:00-kor nyílik meg. A jelenlegi menetrend szerint az ablak körülbelül 23:00-ig tart. A hivatalos közvetítés várhatóan körülbelül egy órával korábban, 21:00-kor kezdődik. Magyar nyelvű közvetítés is lesz várhatóan, az Űrkutatás Magyarul csatorna élőben fogja közvetíteni az indítást.
Az időpont ugyanakkor az utolsó pillanatig változhat: az időjárás, az indítóterület biztonsági státusza vagy akár egy műszaki mérési eredmény is megszakíthatja a visszaszámlálást. A küldetést idén már többször el kellett halasztani. Áprilisban például egy kompozit burkolatú nyomástartó tartálynál észlelt szivárgás miatt állították le az indítást, júniusban pedig a rakéta folyadékrendszerének rendellenes viselkedése miatt fújták le a kísérletet.
Mi számítana sikernek?
A leglátványosabb siker természetesen az lenne, ha a Spectrum elérné a tervezett pályát és kibocsátaná a műholdakat. Ezzel az Isar Aerospace egyetlen repülés alatt az első teszt harminc másodperces eredményétől egy működő orbitális hordozórakétáig jutna.
Egy fejlesztési repülést azonban nem feltétlenül érdemes kizárólag a „pályára állt vagy nem állt pályára” mércével értékelni.
Az első fontos mérföldkő már az lesz, hogy a Spectrum hibátlanul végrehajtja-e azt a bedöntési és orientációs manővert, amelynek környezetében az előző rakéta elvesztette az irányítást. Ha ezen túljut, következhet a Max-Q, majd az első olyan igazán nagy ismeretlen, amelyhez tavaly el sem jutott: a fokozatok szétválasztása és a második fokozat begyújtása.
Ha ezt követően az orrkúp is leválik, a felső fokozat hosszú ideig stabilan működik, majd végül a műholdakat is útjukra bocsátja, akkor a Spectrum gyakorlatilag végrehajtja teljes alapfeladatát.
Sokkal többről szól, mint egyetlen rakéta
Az Onward and Upward azért is különösen érdekes küldetés, mert a Spectrum sikere túlmutat az Isar Aerospace jövőjén.
Az európai hordozórakéta-ipar az elmúlt években nehéz időszakon ment keresztül, miközben a kis műholdak piacán az amerikai Rocket Lab és mindenekelőtt a SpaceX rendkívül erős pozíciót épített ki. Az ESA ezért több programon keresztül próbálja elősegíteni egy versenyképes európai kereskedelmi indítóipar kialakulását. Az Onward and Upward az ESA Boost! programjának támogatását is élvezi.
A Spectrum tehát egyben próba arra is, hogy Európában életképes lehet-e az a modell, amelyet az elmúlt másfél évtizedben az Egyesült Államokban láthattunk: magántőkéből és állami támogatással fejlődő, gyors iterációra építő rakétavállalatok versenye.
Ma este ennek a történetnek egy fontos fejezete következhet.
Ha a Spectrum ismét csak néhány tíz másodpercet repül, az Isar Aerospace újabb értékes adatokkal gazdagodik. Ha eljut a fokozatszétválasztásig, már olyan területre lép, ahol még soha nem járt. Ha pedig a második fokozat végül pályára állítja az öt CubeSatot, akkor az Onward and Upward nem egyszerű tesztrepülésként, hanem az európai kereskedelmi hordozórakéta-ipar egyik fontos mérföldköveként vonulhat be a történelembe.
Hozzászólások
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Még nincs hozzászólás. Legyél az első!